SZABADSÁG. REND. TESTVÉRISÉG.

LÁNYI ANDRÁS, AZ ANARCHO-KONZERVATÍV

2019/04/23. - írta: corto maltese

Lányi András a Tanácstalan Köztársaság előadás sorozat keretében, melyben az ökopolitikát járják körül, nyilvánosan anarcho-konzervatívnak vallotta magát, most először. Kifejtette, hogy szerinte mi a rokon vonás a két irányzat között. Úgy vélte mindkettő az uralom, központosítás és az utópiák szkeptikus ellenfele, olyan szempontból, hogy mindkettő úgy véli, hogy a spontaneitás és ezzel együtt a hiba, rossz döntés elkerülhetetlen, de kevésbé problémás mintha központilag szervezve egységesítve követjük el a hibákat mechanikusan rákényszerítve az egész társadalomra, annak akarata ellenére. Hozzátette, hogy a különbségeket abban látja,

Tovább 13 komment

A NÁCI FIDESZ ANTIFASIZMUSA – KETTŐS JÁTSZMA

2019/02/14. - írta: corto maltese

Izgalmas gumicsont játszmába fogott a Fidesz, aminek talán most én is felülök, habár leleplező célzattal. A Jobbik elnöke, Sneider Tamás, régi skinhead nevén Roy, kiszirivágtatott felvételek és régi ügyek mentén hatalmas támadást kapott a habonyi propagandagépezettől. Aztán egy x évvel ezelőtti üggyel csőbe húzták Karácsonyt is a hirtv-ben (igazából ő dobta fel a magas labdát, de ez mindegy is).

 

Ennek a furcsa Jobbik nácizásnak az egyértelmű célja a formálódó ellenzéki összefogás megakadályozása és besározása. A módszerek tekintetében a Fidesz és annak propagandagyára hirtelen antifasiszta, náciellenes, a zsidók és cigányok védelmező bajnokának a képében akar tetszelegni? Nem egészen.

A már jó ideje megfigyelhető „tisztulási” folyamatban (a Jobbikon belüli hatalmi harcok eredményeként, mintsem valódi megtisztulásként) a Fideszbe emigrálnak az ex-jobbikos echte nácik, vagy épp a Mi Hazánkba. Ezek az emberek és formációk nem kapnak támadást Orbánéktól, sőt hátszelet és "bátorító szeretetet" kapnak, elsősorban akkor ha a kormánnyal egyetértenek valamiben, vagy épp a Jobbikot kell támadniuk (tehát a kormánnyal egyetértenek valamiben). Ami fontos, hogy ők mindig széljobbról támadják a Jobbikot. Miért fontos? Mert nem a Jobbik nácizása volt eddig a cél, hanem épp ellenkezőleg, a cuki, filoszemita Jobbik képének kialakítása. A kiugrott Jobbikosok pedig megmaradtak szélsőjobbosnak, és utolsó reményük a Fidesz és médiája. Azaz a szélsőjobbos szavazók (tekintélyes számról beszélünk, a szavazók között legalább 10-20%-ra saccolom pártállástól függetlenül, a látensekről nem beszélve!).

 

Tovább Szólj hozzá!

A FIDESZ FELEMELKEDÉSE ÉS BUKÁSA

2019/02/05. - írta: corto maltese

2030: A nyugdíjapokalipszis éve?

 

A napi.hu-n egy érdekes cikk olvasható nyugdíj kérdésben, ami az OECD elemzéséről ír a témában. Nem mennék bele teljesen a részletekbe, akit érdekel olvassa el (érdemes), pár dolgot azért kiemelnék belőle az alábbiakban. Óriási baj fenyegeti a rendszert (közvetlenül a nyugdíjrendszert, közvetve az egész országot), és a benne élő embereket, nyugdíjasokat és nem nyugdíjasokat egyaránt, azaz zömében mindannyiunkat. Az egyik nyugdíjazási fordulópontot 2030-nak jelölik meg a cikkben, mert nagyjából ekkora tehető egy újabb óriási nyugdíjazási hullám, egy-két jelentős méretű generáció miatt, akik ekkortájt fognak nyugdíjba vonulni és amit a rendszer keményen meg fog érezni, mármint az eddiginél is keményebben.

 

Tovább Szólj hozzá!

EGY AUTOKRÁCIA MENTES MAGYARORSZÁG VÍZIÓJA

2019/01/17. - írta: corto maltese

Az anautokrata konzervatív anarchizmus vázlata

Az anautokrata nem egyenlő az antiautokratával és tekintélyellenességgel. Lényegében az elnyomás, zsarnokság, azaz a feltétlen tekintélytől való mentességre való törekvő egyént jelöli, de a feltételes tekintélyt ez még nem zárja ki, mert nem a tekintéllyel van problémája, nem a tekintély ellen van, hanem annak túlhatalma, túlműködése és az abból fakadó diszharmónia az, ami számára nem elfogadható. Nem az autokrácia elleni harc, hanem az attól való mentesség jellemzi és a hatalom abszolút központosítását, mindenek fölé helyezését (legyen az akár személyi, akár szervezeti) ellenzi.

 

A hatalommal való visszaélés, olyan, mint amikor megtörik a Napsugarát és odairányítják, ahova szeretnék, vagy egy sötét helyre (jó esetben) vagy valakit elvakítanak vele (rossz esetben), vagy olyan mintha nagyítóval gyűjtenék őket össze, hogy hasznos célból tüzet gyújtsanak (jó esetben), vagy hogy rovarokat égessenek vele (rossz esetben). A jó esetek (értékek) egy anautokráciába beleférnek, a rosszaktól (negatívumok) pedig mentes. Az antiautokráciában egyik sem férne bele. Azaz egy anautokrata állam formailag lehetne akár autokrata is, de tartalmilag soha. A hatalom manipulálása, a hatalommal való visszaélés nem a hatalom birtoklását jelenti, mivel az általa mutatott csupán az eredeti hatalom, az Abszolútumból eredő abszolút hatalom eltorzítása és lefokozása, megszentségtelenítése és ebből kifolyólag, így például keresztényi szemszögből főbűnnek kell, hogy számítson.

 

Tovább Szólj hozzá!

RASSZISTA GENETIKA ÉS GENETIKAI SZINGULARITÁS

2019/01/13. - írta: corto maltese

Re:Re:Re valamint H. G. Wells: Időgép nélkül, Aldous Huxley: Szép aktuális világ, avagy meg nem írt regények, megírt valóság

Kissé rendhagyó poszt a következő, egy érdekes írásra szeretnék reagálni egyrészt az alábbiakban, eredetileg kommentnek szántam, de annak túl hosszú lett és a végén már eltértem az eredeti tárgytól, ha nem is teljesen. Az írás, amire az írás egy részében "reagálok" IDE kattintva olvasható, de az az írás, amire pedig az előbb hivatkozott írás reagál IDE kattinva (tehát ez a kiinduló írás, innen indul ez a "sztori", de teljesen máshol végződik). Az írás egyik része erről szól, a másik a genetikai kérdések kapcsán felmerülő másik témát, a génsebészetet és annak meglehetősen rémisztő, de mégis reális kilátásait érinti...

Aki esetleg nem olvasta volna el a hivatkozott cikkeket még vagy nem is szeretné (én azért ajánlom), röviden: egy genetikus (Watson) szerint van genetikai különbség a rasszok között az értelmi képességeket illetően, és emiatt rasszistának bélyegezték sokan, köztük Molnár Csaba index újságíró is, a fentebb linkelt "kiinduló" cikkben. Ehhez kapcsolódóan reagált Ratius blogger, egy érdekes és elgondolkodtató írással, amiben úgymond ezt a fajta felesleges PC házmesterkedést, amolyan kultúrbalos tudományellenességet is a helyén igyekszik kezelni vagy úgymond helyrerakni többek között a genetikához kapcsolódóan, de nem csak ezért érdemes elolvasni (szintén feljebb linkeltem). Alapvetően egyetértek jó pár gondolattal amiket Ratius posztjában olvastam, és a konklúzióval is nagyjából, ha nem is mindennel, de mindenképp jó gondolatébresztő volt. Watsonnal viszont vitatkoznék is (amire ő nyilván majd reagálni fog valamelyik tekintélyes tudományos szaklapban), főként abban nem értek egyet vele, hogy az IQ tesztek alapján mért különbség egyértelműen genetikai eredetű dolog lenne. Hozzátehetjük, hogy ettől függetlenül persze az ellenkezője sem egyértelmű. Persze Watson is azt mondja tulajdonképpen, hogy jelenlegi tudása alapján látja így, tehát a jelenlegi tudása alapján tartja egyértelműnek, nem pedig rasszista indíttatásból, de valahogy mégse sikerült kellően körültekintően ezt megfogalmaznia és megértetnie mindenkivel (ha meg akarták egyáltalán). Nézzük meg előbb tehát ezt a témát.

Tovább 12 komment

A KONZERVATÍV ANARCHIZMUS ÚTJA V.

2019/01/01. - írta: corto maltese

[Az előző részek IDE kattintva érhetőek el.]

 

A szabadság, rend, testvériség csak egyféleképpen jöhet létre: ha tudjuk, hogy mindezek Istentől és Isten által erednek. Úgy is mondhatnám, hogy Istentől ered a szabadság, rend és a testvériség együttese. Szokták mondani, hogy Isten egyenlő a szeretettel. Sokszor leírták már, hogy többféle szeretet van, így például az ógörögben ezek közül az agapé a legmagasabb rendű, önzetlensége miatt, amit mi nevezhetünk közösségi szeretetnek is (eredeti jelentése: szeretet, vendégség), vagy testvériségnek. Itt mindenkinek megadatik a szabadság a másik irányából, de mégis rend van, amelynek alapja a béke, hiszen ha káosz lenne, akkor nem működne. Ha nem a béke lenne az alapja, akkor pedig csupán elnyomás lenne. Nem az a lényeg egy ideális társadalomban, hogy mindenki egyenlő, mert ez nem is ideális lenne, hanem torz módon utópisztikus de mondhatjuk, hogy disztópikus. Egy ideális társadalomban sokkal inkább az a lényeg, hogy mindenki megtalálja benne a helyét és örömmel, szabadon képes vállalni azt. Ez pedig csak annyiban idealisztikus, hogy tökéletesen nem jöhet létre, de célként sokkal inkább reálisabb és élhetőbb, mint bármilyen más utópia. Tulajdonképpen persze a konzervatív anarchizmusom kulcspontja a „rend” és az „egyenlőség” szó kicserélése, tehát ebben áll a konzervatív része. A rend organikusságot feltételez (különben elnyomás), azaz nem a felforgató változásokra épít, hanem a fokozatos, átgondolt lépésekre valami jobb felé vagy a Jó felé, ha attól megkövesedése miatt eltávolodna. A forradalmiság megteremt egy káoszt, amiből ritkán nő szép virág és az a zászlóra tűzött eszméjét kellőképp bemocskolja vagy épp (és inkább ez a jellemző) felfedi annak súlyos hibáit, de akkor már késő lesz korrigálni

 

Tovább Szólj hozzá!

A MÉRCE ÉS TÁRSAI A LENINI ÚTON

2018/12/03. - írta: corto maltese

Az antikommunista lett az új zsidó?

A mai magyar politikai valóság meghasadó tudatállapota egyre markánsabb szélsőségeseket termel ki. A kormányzó párt politikai légkör teremtésének hatása révén a képviseleti pártok jelenleg langyos víznek is kevesek. Ennek eredménye, hogy marginális, de anyagilag is támogatott körök hangos kisebbségként új ellenzéki narratívát hangoztatnak. Ezzel önmagában nincs is baj, sőt, kívánatos, csakhogy ez az új narratíva egyre nyíltabban veszi fel egy egyáltalán nem új narratíva szellemiségét, valahogy így: „Cute communism is back! Cool Gulag! Marx for president!”.

 

Roppant ellentmondásosnak tűnik, roppant érdekes szociológiai és politológiai de akár antropológiai szemmel is ez a jelenség. Nem az a tény, hogy újra felbukkant egy kifacsart posztmodern, de egyre retróbb kommunizmus – lásd pl. a youtube-n Gulyás Márton Slejm tévéje helyén indított Partizán című történelemhamisító és agymosó show, hanem a jelenségnek azon része, hogy ezért is (!) Orbán a felelős. (Hát ez olyan beakadt lemezként hangzik, de ha ez (is) most tényleg így van, akkor most mit csináljak?) A mérce egészen új mélységekbe helyezkedik, és már konkrétan az antikommunizmust okolja Erdély elvesztéséért! Ez már olyan brutális mértékű vörös köd az eddigi rózsaszín után (mert eddig ilyen alterbalos gendereseknek tűntek a magyar szélsőbalosok), amire még 1948 és 1989 között is ritkán volt példa.

Tovább Szólj hozzá!

A KONZERVATÍV ANARCHIZMUS ÚTJA IV.

2018/11/30. - írta: corto maltese

(Az írás többi része IDE kattintva elérhető...)

A konzervatív anarchizmusom tehát Istent, az Abszolútumot, az Abszolút Igazságot jelöli ki irányvonalul, az isteni Rendet, amely hatalom nélküli, de nem azért mert nincs hatalom, hanem mert a hatalom Isten és nem az ember kezében van. Isten kezében pedig már nem is hatalom, hanem a jó attribútuma lesz, nevezzük isteni kiteljesedésnek. Aki Isten hatalmának engedelmeskedik, az isteni kiteljesedés útjára lép. Az isteni kiteljesedés, a Rend a társadalom számára a békét, az elégedettséget és a kellemes nyugalmat jelenti, a rend legmagasabb fokát, nem pedig elnyomást.

 

Nehéz lenne azzal vitatkozni, hogy a szociálisan illetve gazdaságilag előnyösebb helyzetben lévők – minél szélsőségesebb ez az előny, annál inkább - ki vannak téve az erkölcsi és pszichés tévelygésnek is. Természetesen ha ezek a személyek helyzetüket alázatosan, Istentől eredeztetik és annak megfelelően élnek és gondolkodnak ezek a pszichés és erkölcsi veszélyek mérséklődnek. Erős jellemek jó célokkal (még ha alapvetően nem is hiszi ateistaként – ha ateista - hogy mihez asszisztál, de elfogadja azt, mint alaptörvényt, aláveti magát annak) nem feltétlen válnak rosszá gazdagságuk és hatalmuk révén. Azonban azt azért láthatjuk, hogy alapvetően, a gyakorlatban, hogy többségük romlottabb lesz. A hatalom felnagyítja az emberek vagy csoportok hibáit, de ugyanígy akár az erényeit is.

Tovább Szólj hozzá!

A KONZERVATÍV ANARCHIZMUS ÚTJA III.

2018/11/25. - írta: corto maltese

Az első rész IDE, a második rész pedig IDE kattintva elérhető, a további részek pedig IDE kattintva érhetőek el.

Mi az anarkizmus?” - tette fel a kérdést Aradi Viktor (1883-1937) Erdélyi Viktor írói álnéven a Napkelet című kolozsvári folyóiratban (2:1/2; 1921) és ezzel a címmel írt cikkében mindjárt nekiveselkedett ezt meg is válaszolni. Azt mindjárt kiemeli, hogy a hasonló vizsgálódások hová vezettek: ellentmondásos figurák ellentmondásos tanai miatt egységes anarchista nézetek nem léteznek. Aradi szerint azonban alapvető dolgokban igenis van egységes nézetrendszer. (A rövid, de annál tartalmasabb Aradi cikket IDE kattintva lehet elolvasni.)

 

Aradi Ovidius idézettel indít: „Az első az aranykorszak volt, melynek emberei bíró nélkül éltek.” Idéz még egy orosz szektától, a duhobrocoktól is: „A jót az Isten teremtette, a hatalom az Antikrisztus műve.”. Aradi tehát egy spirituális igényű tudat teremtette anarchizmus felfogást keresett, amelyben a hatalom azonban csak rossz lehet. A hatalom azonban, mint tisztáztuk, ha jó, akkor sose lehet cél, csak eszköz. Talán az elnyomás, zsarnokság szót értették a duhobrocok inkább a hatalmon.

 

A hatalomnak való alávetést lehet választani, ennyiből áll az emberi szabadság. Ha valaki önkéntes szolgája valakinek akkor az nem rabszolga, hanem valaminek a híve, ha úgy tetszik. Ha valaki ezzel visszaél, az viszont már valóban antikrisztusi, rossz tulajdonság, ami zsarnokságot jelent. A hatalom tehát felelősség, mellyel visszaélni nem szabad. A hatalom nélküli rend állapota, csak akkor jöhet el, ha a hatalmat feloldjuk a leghatalmasabban, a mindenhatóban, ezáltal meghaladva azt. De ettől még a hatalom létezni fog. Tehát a hatalomnál fontos, hogy tudjuk kitől ered és kié valójában, mi csak megkapjuk a lehetőséget, hogy éljünk vele, de ne vissza éljünk vele, ha képesek vagyunk rá és akkor nem emészt fel minket. Hatalom nélkül nem lehet létezni se lehet. Ha nincs hatalmunk önmagunk felett, akkor csak tébolyodottak vagyunk, állatias ösztönlények. Ha nincs egy abszolút hatalom a társadalom, a közösség felett, melyet a közösség választott szabadon, akkor az anarchia valóban káosz lesz, nem pedig autonómia. Enélkül szétesünk, mert nincs ami összetartson minket. Tehát a legnagyobb veszély a társadalomra a vég nélküli relativizmus, a hatalom folyamatos megkérdőjelezése.

 

Aradi szerint az anarchizmus narratívája a következő: elnyomók és elnyomottak vannak, ami akadályozza a társadalmi fejlődést. Az elnyomók azonban nem a hatalomtól önmagától lesznek elnyomóvá, hanem azért mert nem rendelik alá hatalmukat egy magasabb rendű szellemiség alá. A hatalom ott lappang mindegyikünkben ettől függetlenül, ha más felett nem is, de remélhetőleg önmagunk felett igen. Lehetünk-e önmagunk elnyomói? A legszélsőségesebb anarchista gondolkodók szerint az „elv” is egy elnyomó, tehát ha valaki nagyon jellemes, nagyon erősek az elvei, akkor önmaga elnyomója lesz. Igazság van ugyan benne, itt is fontos, hogy kellően rugalmasak maradjunk: önmagunk hatalmát használva önmagunkon egy szabad döntés eredménye, és ha nem ártunk vele, nem lehet rossznak nevezni , főleg ha az Abszolútumot figyelembe véve használjuk. Azaz a hatalom saját magunk felett is az Abszolútumból ered, még ha nem is azonos vele. Tehát ha képesek vagyunk uralkodni magunkon, az azért van mert képesek vagyunk alárendelni magunkat valami magasabb rendűnek, magasabb rendűnek mint mi magunk vagyunk.

 

A korai anarchistákat idézve valamiféle haladásmítosz Aradi cikkében is megjelenik. A „fejlődés” és a „haladás” régi balos toposz, de ezekkel is a főprobléma az öncélúság. Hova fejlődik, hova halad ez a szekér? Utópiába? Egy jobb és szebb világba? Csakhogy ez a jobb és szebb világ nem létező világ, példa se volt rá, vagy ha lett is volna, nem ismerjük. Materiális ideákból formálják őket. Az Abszolútumot megtagadják, de mégis fejlődésről beszélnek. Mihez viszonyítanak, ha mindent megkérdőjeleznek? Ez a fejlődés vaktában tart a szakadék felé. A haladás iránya nélkül a fejlődés illúzió. A relatív nem lehet irány, hiszen nem stabil. A stabilitás lehet irány, de nem lehet fejlődés, hiszen konzervál. De ha egy stabil társadalom nem megkövesedést, nem statikusságot jelent, hanem rugalmasságot, dinamikusságot akkor életképes lesz a változásokat integrálva is. Ez persze nem egy mechanikus folyamat, a lényeg, hogy ez mindig szervesen alakuljon, pont ettől lesz életképes, folyamatos dinamikája. Mindig figyelembe kell venni, hogy a változás állandó és az abszolút változás azonos az abszolút állandóssággal.

 

FOLYTATÁSA KÖVETKEZIK...

 

 

Üdvözlettel,

corto maltese,

az anarchista kispolgár

 

Szólj hozzá!

A KONZERVATÍV ANARCHIZMUS ÚTJA II.

2018/11/18. - írta: corto maltese

Az első rész IDE kattintva olvasható, az írás többi része pedig IDE kattintva érhető el.

 

Az Abszolútumnál magasabb értelem nincs, hiszen az az abszolút értelem birtokosa is egyben. Az abszolút egyfajta statikus megjelölése a folytonos végtelennek, tehát végtelen értelemnek is nevezhetjük, Istent pedig a Végtelenségnek. Magasabbrendűségét megkérdőjelezni sem lehet, hiszen ha azt állítanánk, hogy az ember a legmagasabb rendű, akkor azzal azt állítanánk, hogy az univerzum felfoghatatlan dolgai nem léteznek, hiszen azok létéről, értelméről ismeretünk sincs. Azaz tagadnánk, hogy az emberen kívül létezik univerzum, kivéve azt, ami persze alacsonyabb rendű nála. Ha az ember csak a feje búbjáig tart, akkor onnan már nem tud feljebb nézni, ha nem hiszi el, hogy lehetséges saját maga fölé nézni. Azaz onnantól kezdve, a búbjától, az emberi minőség csúcsa magasságában nézelődhet, de jószerivel főleg lefelé fog nézni, nincs ami folyamatosan fenn tartaná a tekintetét, és ha bármilyen krízisbe kerül, akkor a fejét mélyen lefelé fogja szegni, hiszen eszébe sem jut, hogy magasabbra is szeghetné. Ezzel az emberi szellemet fogságba vetjük, akinek ketrece saját maga lesz, és amiből kiutat, csak saját maga elpusztításában fog látni. Ezért különösen fontos, hogy világnézetünkben, az ember világnézetében helyet kapjon az embernél magasabb minőség, amiben – korlátozott értelmünk révén – elsősorban csak hinni vagyunk képesek. Ennek a hitnek a segítségével leszünk csak képesek meghaladni önmagunkat. Tehát sem a hit, sem a hatalom nem öncélúságot jelent, hanem magasabb rendűséget.

 

Valójában minden vívmány, minden érték és értelem magasabbról eredeztethető mint mi magunk. A magas rendű gondolatokat nem emberek találják ki, ők csupán ráeszmélnek, felfedezik őket, de tőlük függetlenül létezik:

 

"Egy tradicionális civilizációban elképzelhetetlen, hogy az ember mint sajátjára formáljon jogot egy eszmére; és ha ezt mégis megteszi, a jelentéktelen fantáziálás színvonalára csökkentve megfosztja azt ezáltal minden hitelétől és érvényétől. Ha egy eszme igaz, egyaránt tartozik mindazokhoz, akik képesek felfogni; ha téves, nem tarthat számot megbecsülésre. Az igaz eszme nem lehet „új”, mivel az igazság nem az emberi szellem terméke; tőlünk függetlenül létezik, és a legtöbb, ami tehetünk, hogy eljutunk megismeréséhez; ezen a tudáson kívül kizárólag tévedés lehetséges."

 

(René Guénon: A modern világ válsága)

 

A FOLYTATÁS IDE KATTINTVA OLVASHATÓ

 

Üdvözlettel,

corto maltese,

az anarchista kispolgár

Szólj hozzá!