A mai magyar politikai valóság meghasadó tudatállapota egyre markánsabb szélsőségeseket termel ki. A kormányzó párt politikai légkör teremtésének hatása révén a képviseleti pártok jelenleg langyos víznek is kevesek. Ennek eredménye, hogy marginális, de anyagilag is támogatott körök hangos kisebbségként új ellenzéki narratívát hangoztatnak. Ezzel önmagában nincs is baj, sőt, kívánatos, csakhogy ez az új narratíva egyre nyíltabban veszi fel egy egyáltalán nem új narratíva szellemiségét, valahogy így: „Cute communism is back! Cool Gulag! Marx for president!”.
Roppant ellentmondásosnak tűnik, roppant érdekes szociológiai és politológiai de akár antropológiai szemmel is ez a jelenség. Nem az a tény, hogy újra felbukkant egy kifacsart posztmodern, de egyre retróbb kommunizmus – lásd pl. a youtube-n Gulyás Márton Slejm tévéje helyén indított Partizán című történelemhamisító és agymosó show, hanem a jelenségnek azon része, hogy ezért is (!) Orbán a felelős. (Hát ez olyan beakadt lemezként hangzik, de ha ez (is) most tényleg így van, akkor most mit csináljak?) A mérce egészen új mélységekbe helyezkedik, és már konkrétan az antikommunizmust okolja Erdély elvesztéséért! Ez már olyan brutális mértékű vörös köd az eddigi rózsaszín után (mert eddig ilyen alterbalos gendereseknek tűntek a magyar szélsőbalosok), amire még 1948 és 1989 között is ritkán volt példa.
Mert ha azt mondják, hogy a sovinizmus (persze ők azt mondanák akkor, hogy a nacionalizmus miatt, hiszen képtelenek különbséget tenni) miatt veszítettük el Erdélyt, az egy legitim álláspont, lehet emellett érvelni pro és kontra. De hogy egy – szándékos és óriási – csúsztatással konkrétan az antikommunizmust tegyék meg bűnbakká az egészen új magasságokat karcol a mai baloldaliság elég alacsony horizontú egén. TGM biztos, hogy megnyalta mind a tíz ujját a cikk olvasása után. Ha Csunderlikék könyve kiváltott akkora vitát, hogy a mandineren már egy könyvre való cikket írtak és még a köztévében is tartottak egy külön műsort erről Csunderlikkel együtt, akkor ezt körülbelül hatszor akkora erővel kéne cáfolni, mert ez már nem relativizál, hanem egyenesen piedesztálra helyezi a kommunizmust az említett cikk kontextusában. Hogy az ő szélsőbaloldaliságuk, hogy fér össze a fejükben a revizionizmus nacionalizmus vonatkozásaival, az is érdekes kérdés, de valószínűleg egyszerűen csak bele akartak rúgni az antikommunistákba, még azon az áron is, hogy felmerülhet, hogy Trianon ellenesek - de azon az oldalon (szélsőbal és szélsőliberális) ilyesmi persze nem merül fel, náluk ez a sértegetés magas foka, nyilván tudták, hogy a cikk nem Nagy-Magyarország védelmében, hanem a kommunizmus védelmében született. Nem a nacionalistákba, nem a sovinisztákba, értelemszerűen nem is a fasisztákba rúgtak tehát, hanem az antikommunistákba en bloc! Nyilván nekik ez mind ugyanaz, de mivel tudják, hogy alapvetően tudományos értelemben ezek különböző és élesen elhatárolható dolgok, ezért megpróbálják összemosni őket. A mércén tehát az antikommunista lett az új zsidó - hogy fokozzuk a képzavart! A kollektív megbélyegzés mérce módra.
Nézzük, a közösségi oldalon kirakott promócióját a cikknek: „Száz éve csatolták Erdélyt Romániához - a nemzetközi antikommunista wirtschaft elévülhetetlen érdeme!" A cikk címe visszafogottabb: "Az antikommunista retorika szerepe a nagy-román egyesülés megvalósításában", de a főoldali ajánlóban már ismét a kevésbé árnyalt megoldást választják: „Ez a szöveg amellett érvel, hogy az egyes területek 1918-19-es Romániához csatolását az antikommunizmussal legitimálták.” "Ez a szöveg amellett érvel" - írják, mintha erre komoly igény és szükség mutatkozna, nagyon fontos kultúrmissziót tölt be tehát!
Aztán ebből a szép nagy csúsztatás halmazból születik meg a történelemhamisítás mérce módra. Bravó! Szép munka elvtársak, haladjatok tovább a lenini úton! Tessék szépen elmagyarázni a második világháborúban és 1956-ban küzdő antikommunistáknak és a kommunista rendszer áldozatainak, ja meg úgy a komplett rendszerváltásnak, hogy az antikommunizmus bűnös dolog, sőt egyenesen hazaárulás, mert csak Erdély elvételét igazolják vele, azaz a „nemzetközi antikommunista wirtschaft elévülhetetlen érdemét”! Menjetek tovább, mert a lenini útból egyenesen következik majd Sztálin, és magyar változata Rákosi is. Gondolom szép lassan haladtok, most jártok tehát 1918-1920-as éveknél, korábban Marxot mosdatás volt dögivel, de most az akkori időket írjátok át számotokra szebbre egyre meredekebb módon. Alternatív történelem rulez! Én nagyon szeretem a fikciót (Man in the High Castle, Egyenlítői Magyar Afrika és egyéb érdekes könyvek, sorozatok), de itt most valóságtorzításról és történelemhamisításról beszélünk.
A kommunista terror elkenése után, az antikommunizmus ilyen eredeti degradálása mellett vajon mi következik még a szélsőbaltól (ha már ők is olyan könnyen dobálóznak a szélsőjobb minősítéssel)? Az tény, hogy tartós egypártrendszer esetén (tervezett szerint 2030-ig), amit a Fidesz kiépített, azért lesznek forró pillanatok, de a narancsot – még ha nagyon szeretném is leváltani! - semmiképp sem vörösre szeretném cserélni. Szívesebben vagyok ellenzékben álkereszténydemokrata rezsimben, mint egy újabb, valódi kommunista rezsimben. Remélem, ez az egész megmarad a hagymázas képzelgés szintjén, de a tendencia egyáltalán nem biztató. A főoldalon egyébként bele lehet még futni ilyen címszavakba: „A kommunizmus a programunk” (cikk az olasz 68-osakról), „Többet, jobbat; múltról és jelenről – Partizán már a Mércén is” (történelem és valóságtorzítás már a Mércén is), „ A forradalmak eszmék, és fegyverrel nem lehet megölni őket” (nem, ez nem egy ISIS toborzó cikk címe, de majdnem), stb…
Az oldal lassan TGM epigonok cikkeivel lesz tele, és nem sokára ki fogják mondani: világ proletárjai egyesüljetek! A kérdés, hogy a sok támogató – mert elvileg közösségi finanszírozást kap a mérce, nem kevés pénzt, ami azért sok embert kell, hogy jelentsen (a Slejm-Partizán pénzügye ennél zavarosabb, azt még Puzsér is kvázi lesorosozta anno) – vajon ezeket szépen kérdés nélkül benyeli (a közösségi oldal kommentereit nem nevezném lakmuszpapírnak, igazságtalan lenne, de a józan eszűek hallgatása is sokatmondó), és kapára, kaszára fognak kapni (legalábbis rendelnek egyet a Starbucksban), vagy csak somolyogni fognak a Partizán élőfelvételén, aztán ez a divathullám is lefog csengeni ezekben a körökben?
Csak remélni merem...
Üdvözlettel,
corto maltese,
az antikommunista anarchista kispolgár
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.