SZABADSÁG. REND. TESTVÉRISÉG.

A NÁCI FIDESZ ANTIFASIZMUSA – KETTŐS JÁTSZMA

2019/02/14. - írta: corto maltese

Izgalmas gumicsont játszmába fogott a Fidesz, aminek talán most én is felülök, habár leleplező célzattal. A Jobbik elnöke, Sneider Tamás, régi skinhead nevén Roy, kiszirivágtatott felvételek és régi ügyek mentén hatalmas támadást kapott a habonyi propagandagépezettől. Aztán egy x évvel ezelőtti üggyel csőbe húzták Karácsonyt is a hirtv-ben (igazából ő dobta fel a magas labdát, de ez mindegy is).

 

Ennek a furcsa Jobbik nácizásnak az egyértelmű célja a formálódó ellenzéki összefogás megakadályozása és besározása. A módszerek tekintetében a Fidesz és annak propagandagyára hirtelen antifasiszta, náciellenes, a zsidók és cigányok védelmező bajnokának a képében akar tetszelegni? Nem egészen.

A már jó ideje megfigyelhető „tisztulási” folyamatban (a Jobbikon belüli hatalmi harcok eredményeként, mintsem valódi megtisztulásként) a Fideszbe emigrálnak az ex-jobbikos echte nácik, vagy épp a Mi Hazánkba. Ezek az emberek és formációk nem kapnak támadást Orbánéktól, sőt hátszelet és "bátorító szeretetet" kapnak, elsősorban akkor ha a kormánnyal egyetértenek valamiben, vagy épp a Jobbikot kell támadniuk (tehát a kormánnyal egyetértenek valamiben). Ami fontos, hogy ők mindig széljobbról támadják a Jobbikot. Miért fontos? Mert nem a Jobbik nácizása volt eddig a cél, hanem épp ellenkezőleg, a cuki, filoszemita Jobbik képének kialakítása. A kiugrott Jobbikosok pedig megmaradtak szélsőjobbosnak, és utolsó reményük a Fidesz és médiája. Azaz a szélsőjobbos szavazók (tekintélyes számról beszélünk, a szavazók között legalább 10-20%-ra saccolom pártállástól függetlenül, a látensekről nem beszélve!).

 

 

Ezúttal azonban kicsit változott a képlet. A Fidesz el akarja játszani az antifa szerepét úgy, hogy közben folyamatos kikacsintásokkal és hátszelekkel üzen a szélsőjobbnak: "Nyugi, ez nem ellenetek van, hanem értetek. Csak az áruló Jobbikot és a képmutató ballibeket akarjuk froclizni. Ti továbbra is támogassatok csak minket."

 

Oláh Gellért bár nem úszta meg (látszólag, hiszen ki tudja mivel vigasztalták) a saját kis Hitler köszöntését (ami nem az volt „aminek látszik” állítása szerint, biztos ő is csak Ceasart köszöntötte), és kirúgták, de Trombitás Kristóf legújabban a Budapestet megszálló és azt felrobbantó náci SS katonákat akarja hőssé avatni (a köztévés műsorában illetve a mandineres cikkében), legújabban pedig Lenhardt Balázs (korábban a Fidesz által is elítélt antiszemita) kapott felületet a Magyar Nemzet nevű régi-új propagandaújságban. Parragh László iparkamarai elnök pedig az azonnali.hu-nak fejtegette a fehér fajjal kapcsolatos meglátásait. Tehát ezek nem kirívó esetek (Oláh Gellértet leszámítva talán, bár nem tudjuk ki dobta fel és miért valójában és miért pont most), hanem tendenciának tűnnek. A Fidesz nácizza a Jobbikot, és hirtelen a náci áthallású hangemberek is megjelennek a Fidesz háza táján, mert nem szabad a nácizást sem túlzásba vinni. Egyensúlyozás a nagyhatalmak között, egyensúlyozás a szavazói preferenciák közt? A több lovat megülni tipikus esete, de célzott hirdetésnek is nevezhetjük: mintha az ellenzéki szavazó facebook lapján Jobbikot nácizó hírek jelenne meg reklámként, a bizonytalan szélsőjobbos fb oldalán meg épp Lenhardt Balázs cikke. Nyilván lesz olyan aki érezni fogja az ellentmondást és kritikusan áll hozzá az egészhez, de az ilyen ember nem a Fidesz célcsoportja.

 

A kormánykritikus média reakciója hiába jogos, még ha nem is feltétlenül következetes, de teljesen kiszámítható. Gyakorlatilag a kettős mérce érvével hozakodnak elő és követelik a Fidesz által megtolt kripto-nácik fejét. Ezzel eljuttatva a célzott üzeneteket oda, ahova kell: "na a ballibsik megint nácizzák a Fideszt, akkor jól van minden" - gondolja a szélsőjobbos szavazó.

 

A Fidesz alapvetően nem a saját szavazóinak üzen amikor a „cuki”, „hellerágneses” Orbán által bevándorláspárti és filoszemita (!) pártnak nevezett Jobbikot támadják mint szélsőséges, neonáci pártot a habonyisták, hanem az ellenzéki szavazókat hergeli és bomlasztja. A sajátjait pedig a náci barátaival pedig a szokásos módon nyugtatja. Gumicsontokat generál. Németh Szilárd megemlékezik Horthyról, Trombitás az SS „hősökről”, az antiszemita kiszólásairól elhiresült Lenhardt pedig a Magyar Nemzet hasábjain kap felületet, Parragh a fehér fajról, stb... A kormánypárti szélsőjobb reneszánszát éli, sőt most éli csak igazán.

 

Alapvetően ez az egész nagyon jó is lehet. Az ellenzék már így is sok tanulságot levon, levonogat. Ez ügy kapcsán mind az ún. ballib szcéna szembenézhet a korábbi „nácizós” taktikájának eredményével, a nem arányos farkaskiáltásokkal és egyéb ezzel kapcsolatos dolgaival, a Jobbik pedig újra dönthet: megmarad a jobbos Fidesz alternatívának, de ezzel talán megőrizheti az ellenzékiség legnagyobb pártjának titulusát, vagy beleáll egy tényleges néppárti kísérletbe, aminek kimenetele viszont bizonytalan. A Fidesz tulajdonképpen belehajszolja az ellenzéket a kenyértörésbe. Nem ez a célja a Fidesznek, de az ellenzéknek nincs hova hátrálnia. Azaz ha feloldják a gordiuszi csomót akkor még nyertesen is kijöhetnek az ügyből. Ha nem, akkor ezt a csatát is elvesztik és az agónia folytatódik tovább.

 

Ha a tanulságokat jól vonják le az ellenzéki pártok és meg csinálják a házi feladatot, jól jöhetnek ki a történetből. Mindenesetre az ellenzéki illetve kormánykritikus médiának is fontos lenne felismerni, a habonyi propaganda húzások kiszámítottak, és az esetek 99%-ban úgy reagálják le, ahogy azt Habonyék szeretnék: továbbra is a Fidesz tematizálja a közbeszédet. Minden megjelenés mögött tudatos lépés van. Lehet, hogy csak egy hasznos idiótát engedtek szóhoz-billentyűzethez jutni, de amit tett, engedéllyel tette. Talán még Trombitásék se fogták fel, hogy ők csak kis értékű kártyalapok a játszmában, és ki lettek játszva, talán felfogták, és önként bevállalták a cselédszerepet, de ez a lényegen nem változtat. Habonyék profik (a legjobbtól tanultak) a közéleti kérdések tematizálásban, a gumicsont gyártásban és generálásban.Szokás lenézni és primitívnek nevezni. Mind formailag, mind tartalmilag tényleg szánalmas a fideszes média teljesítménye, de ezeknek nem a jó sajtó működtetése a célja, hanem a propaganda - és ebben igenis profik, legalábbis az azt irányító emberek. Tehát a Riposztot, Mandinert vagy Origot nem ki nevetni kell, hanem ignorálni és az aktuális gumicsontok esetében kideríteni, hogy miért lettek eldobva, mit akarnak elfedni. (A nagy családprogram pl. egy hatalmas gumicsont. A Pompeo ügy tanulságait hébe-hóba pedzegetik a kormánykritikus lapok csak, ahogy azt is, hogy Orbán már nem csak az EU nélküli életre kezdett utalásokat tenni, de a NATO nélkülire is!)

 

Érdekes fejlemény, hogy a „cigánybűnözést” és a cigány tematikát „újra” felvállalják a Mi Hazánk mozgalom neves tagjai, amire a „cuki” Jobbikban nem volt már lehetőségük. Én ezt is tudatos húzásnak veszem: Orbánéknak mindennél jobban szükségük van egy karakteres szélsőjobbra, akire mutogathatnak, ha valaki őket akarja nácizni. A Mi Hazánk küldetése tehát nem más, mint a Fidesz középre tolása, mert nagyon szélre ment, mindezt megspékelve az összekacsintós, cinkos stílussal, amit a habonymédia művel.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://anarchistakispolgar.blog.hu/api/trackback/id/tr214627678

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása